|
TORÓ Tibor: Kvantumfizika – művészet – filozófia. 1971 36. sz., 16. o.
TORÓ Tibor: Contraria complementaria sunt 1985 43. sz., 11. o.
ONDREJCSIK Kálmán: A kemény fizika gyengéi. 1986 11. sz., 11. o.
VARGA Lajos Károly: Irigylésre méltó státus? 1990 16. sz., 8. o.
***: Búcsú egy kínos ügytől. 1990 24. sz., 8. o.
GLÜCK Péter: És ha a viszontlátás még kínosabb lesz? 1990 29. sz., 8. o.
***: Mindannyian szükségét érezzük, hogy kiegyezzünk a világegyetemmel. Interjú Stephen Hawking-al”. 1990 29. sz., 9. o.
TORÓ Tibor: Rendhagyó beszámoló egy világkongresszusról. Részecskék és emberek kölcsönhatása. 1990 34. sz., 9. o.
Mihasznák túlsúlyban. 1990 47. sz., 4. o.
TORÓ Tibor: A hetvenes évek Rutherford-kísérlete. 1990 50. sz., 9. o.
NIETO Michael Martin; HUGHES Richard J.; GOLDMANN T.: Eötvös, az első előfutár. Ha Einstein tudott volna róla... 1991 4. sz., 8. o.
TORÓ Tibor: Bolyai János és a tér-idő-anyag kapcsolat. 1991 50. sz., 8–9. o.
***: A hideg fúzió lehetősége még nem hűlt ki. 1992 38. sz., 8. o.
FÓRIZS László: A modern fizika teremtésmítosza. 1992 38. sz., 9. o.
TORÓ Tibor: Harminc év, amely megrengette a szubnukleáris fizikát. Fizikai Nobel-díj, 1992. 1993 3. sz., 12–13. o.
VÁSÁRHELYI Péter: Fizikai Nobel-díj Í93. Kettős pulzár – gravitációs hullámok. 1993 41. sz., 113. o.
ÁGOSTON Hugó: Top. Az utolsó építőkő. 1994 20. sz., 12. o.
ÁGOSTON Hugó: A fizika a Harmadik Birodalomban. 1994 23. sz., 14–15. o.
TORÓ Tibor: A neutron mint a kutatás eszköze. Fizikai Nobel-díj, 1994. 1994 44. sz., 13. o.
KOMJÁTSZEGI Sándor: A szürke határ. 1995 6. sz., 13. o.
KOMJÁTSZEGI Sándor: A szürke határ. 1995 7. sz., 13. o.
KOMJÁTSZEGI Sándor: A szürke határ. 1995 8. sz., 13. o.
SAGAN Carl: Kíváncsiság és kételkedés. 1995 18–19. sz., 9–10. o.
KOMJÁTSZEGI Sándor: Istenhit és tudomány. 1996 38. sz., 9. o.
ÁGOSTON Hugó: Szemle. A fizika kulturtörténésze. [Staar Gyula: De mi az igazság... Beszélgetések Simonyi Károllyal. Közlöny és Lapkiadó. Bp. 1996. 1996 50. sz., 11. o.
KOMJÁTSZEGI Sándor: Istenhit és tudomány. 1996 36–37. sz., 9. o.
ÁGOSTON Hugó: A legalacsonyabb hőfokon: a hármas hélium szuperfolyékonysága. Fizikai Nobel-díj 1996. 1997 1–2. sz., 10–11. o.
|